A fatüzelésű kandallók használata számos szabályt igényel, és amíg betartja ezeket a szabályokat, ugyanolyan biztonságosan használhatja a fát, mint az áram, a gáz vagy a benzin.
1. Szakembernek kell telepítenie
2. A kéményt szakembereknek rendszeresen tisztítaniuk kell
3. A használt tűzifának meg kell felelnie az égési szabványnak
4. Próbáljon nagy hatásfokú kandallót választani
A kandallót Nyugaton évszázadok óta használják, és még mindig él. A kandallókultúra hatalmas varázsát és vitalitását tükrözi. Másrészt elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Európában és az Egyesült Államokban a kandallók telepítésére, használatára, karbantartására és üzemanyag-ellátására vonatkozó szigorú törvényekkel és rendeletekkel. Ezek a szabályozások nagyon bonyolultak és részletesek, és sokféle kérdést tartalmaznak.
Először is, a kandalló telepítése nagyon speciális munka, amelyet szakembernek kell elvégeznie. A kandallók telepítésének eljárásai Európában és az Egyesült Államokban gyakran több tucat oldalas papírral rendelkeznek. Az Egyesült Királyságban az úgynevezett szakemberek azokra a telepítőkre utalnak, akik megszerezték a HEATAS tanúsítványt és NFI tanúsítvánnyal rendelkeznek az Egyesült Államokban.
Másodszor, a kandalló gyakoriságától és intenzitásától függően a kandallót és a kéményt évente 1-2 alkalommal meg kell tisztítani, és ezeket egy professzionális kéményseprőnek is üzemeltetnie kell (az Egyesült Királyságban a HETAS tanúsítvány megszerzéséhez, az Egyesült Államokban a a kémény tisztításának megkezdése előtt szerezzen be CSIA minősítést). A tisztítással eltávolítható a kémény belső falához rögzített fa guttatta és egyéb idegen tárgyak, amelyek elzárhatják a kéményt, például a madárfészkek. A barnaszén a kémény tüzében a fő bűnös, kialakulása különféle tényezőkhöz kapcsolódik, például a fa nedvességtartalmához, a kandalló használatának szokásához, a füstgáz elrendezéséhez és a kémény szigeteléséhez. Mindenesetre évente legalább egy professzionális kandalló és kéményseprő biztosítja, hogy távol maradjon a tűzveszélytől.
Harmadszor, teljesen szárított tűzifát kell elégetni. Az úgynevezett teljes szárítás olyan tűzifára utal, amelynek víztartalma kevesebb, mint 20%. Természetes körülmények között a kivágott tűzifát legalább egy évig száraz, szellőző környezetben kell elhelyezni. A 20% -ot meghaladó víztartalmú fa elkerülhetetlenül fagarut termel égetve (mint fentebb említettük, ez gyúlékony olajos anyag), és tapad a kémény belső falához, ami növeli a tűzveszélyt. Ráadásul a nem teljesen kiszáradt fa nem képes felszabadítani az égéskor lebomló hőt, ami nagymértékben csökkenti a fa égési hatékonyságát, ami pénzt pazarol és szennyezi a környezetet. Nagy nedvességtartalmú fa elégetésekor nagy mennyiségű füst keletkezik, ami a fa elégtelen elégetésének eredménye. Ezenkívül a következő tűzifát nem lehet elégetni: fenyő, ciprus, eukaliptusz, paulownia, talpfa, rétegelt lemez vagy vegyileg kezelt fa.
Negyedszer, ha a kandallót városokban és külvárosokban használják, akkor meg kell felelnie a kibocsátási követelményeknek. Az Egyesült Királyság a DEFRA szabvány, az Egyesült Államok az EPA szabvány, és a nem megfelelő termékeket városokban tilos értékesíteni. Az ugyanúgy kinéző kandalló nagyobb lehet a különbség. Az Európában és az Egyesült Államokban jelenleg forgalmazott kandallók nem hagyományos kályhák a hagyományos benyomásaink szerint, hanem csúcstechnológiás termékek, amelyek nagyon fejlett többpontos égéselméletet alkalmaznak. A hagyományos kandallók égési hatékonysága kevesebb, mint 30%, és a csúcskategóriás kandallók hatékonysága mostanra elérte a 80% -ot. Ez elképesztő előrelépés, tudva, hogy kevés eszköz képes szinte feldolgozatlan megújulókat ilyen hatékonyan felhasználni. Ez a nagy hatásfokú kandalló alig látja a füstöt a sapkán. Minél hatékonyabb a kemence, annál jobban képes fát égetni, maximalizálni tudja a fában rejlő hőt és hatékonyan csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.
Feladás időpontja: 2018.08.08